ONLINE
ISSN 2062-9753

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Címlap  Tizenhetedik lapszámok   Cserfa lapszámok Péceli Hírek lapszámok Videók  Archívum  Magunkról 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
 
 
 


Tizenhetedik Online - Büntethető a tulajdonos, ha ingatlana előtt balesetet szenved valaki a jeges, takarítatlan járdán
Büntethető a tulajdonos, ha ingatlana előtt balesetet szenved valaki a jeges, takarítatlan járdán[2013.11.15. 18:04]  

Dr. Juhász György ügyvéd

Sajnos kerületünkben is sok helyen látható, hogy a közterületek szemetesek, elhanyagoltak. Mivel közterületről van szó, sokak számára magától értetődő, hogy az ilyen területek tisztántartása közösségi feladat, tehát nem az övé. Ez a hozzáállás sok szempontból is téves.

Bár a szemetelés elsősorban inkább egy általános társadalmi kérdés, a jog is szembesült a jelenséggel, és több választ is adott rá.

Szabálysértést követ el az, aki közterületen, esetleg közösségi közlekedési eszközön szemetel, ami pénzbírsággal, közérdekű munkával és elzárással is büntethető. Önmagában az, hogy ilyen módon büntetjük a szemetelést, még nem elégséges – hiszen nap, mint nap találkozunk szeméttel az utcákon –, ezért azt is szabályozza a jog, hogy mi legyen a már eldobált szeméttel. Így mindenki kötelezettségévé teszi, hogy az ingatlana előtti járdaszakaszt (ennek hiányában egy egyméteres sávot, ha pedig zöldsáv is található a járda és az úttest között, akkor az úttestig a teljes területen), a járda melletti nyílt árkot és tömbtelkeken az egyes épületek körüljárására szolgáló területet tisztán tartani. Ebbe beletartozik nemcsak a szemét eltávolítása, de a csapadékvíz zavartalan lefolyását gátló anyagok, hulladék eltűntetése is. Magától értetődő az a szabály is, hogy a közterület rendeltetésétől eltérő célra (például árusítás, építési-szerelési munka, stb.) történő használata esetén az érintett területet, és közvetlen környezetét is köteles a használó tisztán tartani. E kötelezettségek betartásának ellenőrzése egyrészről a kerület jegyzőjének, másrészről pedig – ha közegészségügyi előírások megsértéséről van szó – a közegészségügyi felügyelőnek a feladata. Nagyot téved tehát az, aki úgy vélekedik, hogy a közterület gondozásával kapcsolatosan semmilyen közjogi kötelezettség nem terheli.

Tisztában kell lenni azzal is, hogy ugyan a tulajdonjog széleskörű részjogosítványokkal bír, de korlátai is vannak. Ebből kifolyólag nem csak a közterülettel kapcsolatosan léteznek kötelezettségeink, hanem saját ingatlanunkra vonatkozóan is, átírva ezzel a sokat hangoztatott, „a saját telkünkön, saját házunkban azt teszünk, amit akarunk” –elvet. Ezek a korlátok a közösségi együttélés érdekében kerültek kialakításra, mindannyiunk érdekében. Példának elég csak arra gondolnunk, hogy mindenki dönthet úgy, nem gondozza saját kertjét, de a parlagfüvet akkor is köteles irtani. Ezen túl, mind a kertre, mind az azon található házra igaz az, hogy kötelesek vagyunk gondoskodni a rágcsáló- és rovarmentesítésről. Általános követelményként megfogalmazásra kerül az is, hogy mind a kert, mind pedig a lakóingatlan tisztán tartása a tulajdonos, illetőleg a használó kötelezettsége, melyet a korábban említett szervek ellenőriznek. Bár kis mérlegelésre okot adhat, hogy a tisztán tartás nem mindenkinek jelenti ugyanazt az ápoltsági szintet, de az egyértelmű, hogy szélsőséges esetekkel szemben jogosult fellépni az ellenőrzést végző.

Témánkhoz kapcsolódóan meg kell említenünk még egy fontos szempontot. E fenti kötelezettségeink az időjárástól függően növekedhetnek, így különös figyelmet kell fordítani a téli időszakra. A fent leírt kötelezettségek télen azt jelentik, hogy a hó eltakarítása a tulajdonos feladata, valamint érdemes a járdaszakaszt sózással is biztonságosabbá tenni. Ez ugyan nem a tisztaság körébe tartozik, de a balesetmentes közlekedés mindnyájunk érdeke. Ki kell emelni, hogy a tulajdonos, aki nem takarította el a havat saját ingatlana előtti járdaszakaszról, és a lefagyott havon egy gyalogos elcsúszott, az felelősséggel tartozik a hanyagsága folytán bekövetkező balesetért, és kártérítés követelhető tőle.

Ugyan az ilyen jellegű szabályozás sokszor túlzónak tűnik, és azt érezhetjük, hogy igazságtalan terhet ró az ingatlantulajdonosokra, ne felejtsük el, hogy a járdák, közterületek tisztasága mindannyiunk érdeke.


Dr. Juhász György ügyvéd
európai jogi szakjogász
T: +3613310385, +3614731303
A Tizenhetedik Online jogi tanácsadója
Dr. Juhász György ügyvédi iroda
drjuhaszgyorgy@drjuhaszgyorgy.com
 
 

A cigarettareklám tilalma, a szabályozás ellentmondásai
 
Az utóbbi pár évben egyre növekvő figyelmet kaptak a dohánytermékek és az azokat fogyasztók, ehhez idomulva a jogi háttér is nagy változásokon esett át. Cikkünkben e változások egy részét vetjük alá alaposabb vizsgálatnak, mégpedig elsődlegesen a területre vonatkozó, reklámtevékenységekkel kapcsolatos szabályozást.
A nemzeti dohányboltok megnyílásával egy olyan folyamat érte el tetőpontját, mely a jog színpadán már hosszúk évek óta tetten érhető, mikor jobban, mikor kevésbé. E folyamat azt a világszerte egyre erősebb tendenciát követi, melynek célja a dohányfogyasztás visszaszorítása. Cikkünknek nem feladata és nem is célja erről ítéletet mondani, ellenben a hatása egyértelműen beleesik választott témánkba. Mivel a károsnak tartott szenvedélyek közé tartozik a dohányzás is, igazolható az állami beavatkozás, közegészségügyi, ifjúságvédelmi és sok más okra hivatkozással, nemcsak közvetlenül a dohányfogyasztásra vonatkozóan, hanem a holdudvarába tartozó reklámtevékenység esetében is.
A dohányzással, dohányárukkal kapcsolatos reklámtevékenység korábbi megengedő szabályozását fokozatosan szigorították, eljutva ezzel a most fennálló, határozott tiltásig. A vonatkozó szabályokat az Országgyűlés – fenntartva ezzel az eddigi tendenciát – többségében a legmagasabb, törvényi szinten alkotta meg. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy tilos a dohánytermékek reklámozása. A törvény értelmében a közvetlen reklámozás mellett a közvetett reklámozás sem megengedett. A közvetett reklám nehezen meghatározható, megfoghatatlan fogalom, zárt felsorolás problémásan volna adható rá, - a törvény is csak példálózó jelleggel használja, - így a jogalkalmazó későbbi döntésének széles alapot biztosít arra vonatkozóan, hogy egy adott reklám ez alá vonható-e.
E bizonytalanságon túl a törvény két kifejezett kivételt is enged a reklámtilalomra, egyrészről a kizárólag a dohánytermék forgalmazóinak szóló szakmai célú reklám és az olyan sajtótermékek esetében, melyeket nem az Európai Gazdasági Térség államaiban nyomtattak és adtak ki, és elsődlegesen nem is az ottani forgalmazásra állítottak elő. Ez esetben is kérdéses, hogy a jogalkalmazás során e két kivétel mennyire bizonyul majd jól meghatározottnak.
A reklámozás bevált módozata a szponzoráláson keresztüli hirdetés is. E tekintetben a törvény nem fogalmaz meg egyértelmű, határozott tiltást, csak nevesít bizonyos kategóriákat, melyek esetében nem nyújtható szponzorálás dohánytermékekre vonatkozóan. Ilyenek például a sport-, kulturális vagy egészségügyi rendezvények, tevékenységek. Azonban kevés olyan rendezvény, tevékenység képzelhető el, amely a fenti kategóriák egyikébe sem lenne vonható, így a tiltás kiterjesztő értelmezésére is fennáll az elvi lehetőség.
Témánkkal kapcsolatosan kiemelendő a szabályozás egy érdekes vonása. Bár tiltja maguknak a dohánytermékeknek mind a közvetett, mind a közvetlen reklámozását, de a dohányboltokban forgalmazott egyéb termékekre vonatkozóan nem fogalmaz meg tiltást, ahogyan magukra a dohányboltokra vonatkozóan sem. Ha tehát a reklám nem tartalmaz utalást a boltban értékesített dohánytermékekre, és megfelel bizonyos formai követelményeknek, nincsen akadálya a megjelenésének. Reklámozható ezen túlmenően maga a dohánybolt is, természetesen csak az ismert logók megtartásával, egyedi arculat ez esetben nem adható a reklámnak.
A reklámozási tevékenységekkel kapcsolatos szabályozás elemzésekor érdemes kitérni arra, hogy maguk a dohányboltok milyen arculattal, milyen kirakattal működhetnek. Erre vonatkozóan a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény (köznapi, ismertebb formájában: Dohánytörvény) úgy rendelkezik, hogy a dohánybolt külső felületén a „Nemzeti Dohánybolt” feliratot, a bizonyára jól ismert 18-as karikás ábrát, nyitva tartásra és üzemeltetőre vonatkozó adatokat, a dohányboltra utaló egységes jelzést, és a forgalmazható termékekre utaló feliratot vagy táblát lehet és kell elhelyezni. Azonban ez esetben is figyelemmel kell lenni arra, hogy dohánybolt külső felületén semmilyen olyan kép, látvány vagy szöveg nem jeleníthető meg, amely dohánytermékre, dohányterméket kiegészítő termékre (mint például cigarettapapír, cigarettahüvely, öngyújtó, pipa, stb.), illetve dohányzásra utal. Azonban a vonatkozó törvények közül egyik sem rendelkezik arról, hogy a kiegészítő termékek reklámozása mennyiben volna tilalmazott, ha nem a dohányboltok külső felületén jelennek meg.
A boltok belső felületére vonatkozó szabályozás sajnos nem kellően egyértelmű. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. honlapján megjelent tájékoztató szerint a Dohánytörvény kifejezetten rendelkezik róla, hogy a dohányzás népszerűsítését szolgáló kommunikációs anyag semmilyen formában sem megengedhető a dohányboltban, azonban a cikkünk írásakor a Dohánytörvény hatályos változata erre vonatkozóan nem tartalmaz tiltást. Ugyanakkor, mint fentebb kifejtettük, általános tilalmat tartalmaznak a jogszabályok a dohányreklámra vonatkozóan. Így kérdéses, hogy az ilyen jellegű tiltás vonatkozik-e a Nemzeti Dohányboltok belső területeire is. Bár a boltok területén belüli reklámra vonatkozóan vannak szabályozásbeli ellentmondások, arról egyértelműen rendelkeznek a jogszabályok, hogy az üzlethelyiségben ki kell helyezni az alábbi két egészségvédelmi figyelmeztetés valamelyikét szembetűnően, kontrasztos háttérben, jól olvashatóan, tartósan, magyar nyelven: „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élők egészségét!”, „A dohányzás halált okozhat!”.
Ugyan nem tartozik közvetlenül a dohányáruk reklámjához, egy érdekes rendelkezést még fontos kiemelnünk. Amennyiben ugyanis annak gyanúja merülne fel, hogy a bolt területére fiatalkorú lépett be, vagy a dohányvásárló fiatalkorú lenne, úgy az értékesítő köteles felhívni a kérdéses személyt életkora hitelt érdemlő igazolására. Ha bebizonyosodik, hogy az illető valóban fiatalkorú, úgy fel kell szólítani őt a bolt területének elhagyására. Ha ezt nem teljesíti, az értékesítő a rendőrség segítségét is igénybe veheti. Ezzel párhuzamosan, amíg a fiatalkorú nem távozik, addig a jogosult fogyasztók sem szolgálhatók ki. Bár ez a rendelkezés sok kérdést felvet, egy azonban kiemelendő: a jogszabály fiatalkorúakról rendelkezik, azonban a jog a 18 év alatti személyeket fiatalkorúakra és kiskorúakra osztja fel. Ennél fogva tehát a szabályozás kifejezetten nem rendelkezik a kiskorúakról. Nyilvánvalóan abszurd azt képzelnünk, hogy a kiskorúaknak engedélyezett az, ami egy fiatalkorúnak nem (és ennek elkerülésére a jogalkalmazás ismer is lehetőséget), de egyszerűbb volna kimondottan is szabályozni a kérdést.
A fenti szabályok megsértése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogosult eljárni, így ilyen esetekben hozzájuk érdemes fordulni.
Összességében kiemeljük, hogy a szabályok értelmezésének és a jogalkalmazásnak még nincsen bevált gyakorlata az eltelt idő rövidsége miatt. A gyakorlat kialakulását az sem segíti, hogy a területre vonatkozó szabályozás tavalyi megjelenése óta már több alkalommal is sor került módosításokra, változtatásokra. Ez nehezítheti az átláthatóságot, követhetőséget, a hozzájuk való alkalmazkodást. Kiemelendő ellenben az is, hogy a jog előre sosem képes látni a változásokat, így hiába az eltelt rövid idő, ha szükségessé válik egy változtatás, az meg kell tenni.
 
Dr. Juhász György ügyvéd
európai jogi szakjogász
T: +3613310385, +3614731303
A Tizenhetedik Online jogi tanácsadója
Dr. Juhász György ügyvédi iroda
drjuhaszgyorgy@drjuhaszgyorgy.com

Vissza a címlapra

 
 
Hírlevél:
Név:
E-mail:

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
 
 
 
© 2006-2013 Tizenhetedik.hu