ONLINE
ISSN 2062-9753

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Címlap  Tizenhetedik lapszámok   Cserfa lapszámok Péceli Hírek lapszámok Videók  Archívum  Magunkról 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
 
 
 
Tizenhetedik Online - Galgóczy-est a Vigyázóban
Galgóczy-est a Vigyázóban[2014.02.28. 21:52]  

Galgóczy Árpád és Herencsár Viktória közösen fogadja a közönség tapsát

Galgóczy Árpád költő, műfordító, Rákosmente díszpolgára előadó estjét tartották ma a Vigyázó Sándor Művelődési Házban. Közreműködött Herencsár Viktória cimbalomművész, aki kifejezetten erre az alkalomra írt át cimbalomra és adott elő orosz klasszikusokat, nagy sikerrel. 
A nagyszámú érdeklődő előtt Riz Levente polgármester mondott köszöntőt, felelevenítve a Gulág-ot megjárt Galgóczy Árpád életének fontosabb állomásait. 
Emlékeztetett rá, hogy szülei művelt, több nyelven beszélő emberek voltak. Édesapja 83 holdon gazdálkodott, ő honosította meg Szabolcs-Szatmárban a Jonathan alma termesztését. A gimnáziumot Nagykállóban, Szatmárnémetiben és Mátészalkán végezte. Alig nőtt fel, amikor 1945-ben – konspirációs hiba miatt – szovjetellenes szervezkedés tagjaként leleplezték, elhurcolták és szovjet hadbíróság elé állították. Az ítélet: 20 év szabadságvesztés, kényszermunka. 1948 januárjában érkezett meg az első lágerbe, az uráli Cseljábinszkba. Egy évvel később a legnépesebb gyűjtőtáborba, a Karaganda környéki Szpászkra került. Itt sok művelt, nagy tudású – a sztálini zsarnoksággal szembeszálló – orosz rabtársa volt, köztük Szuvorov, orosz hadvezér dédunokája, valamint költők, festők, államférfiak, egykori nemesek leszármazottai. Ők ismertették meg vele az orosz költészetet. 1954-ben kiszabadult, de csak 1960-ban térhetett haza. Dolgozott segédmunkásként, volt műszaki fordító és szinkrontolmács is. Több évig volt alkalmazásban a Malévnál és a mindenkori sporthivatalnál is.
A lágerben egy orosz költő hatására megismerkedett Lermontov költészetével. Különösen A démon című elbeszélő költeménye volt rá nagy hatással. Ennek fordításával próbálkozik először. A hatvanas évek közepétől jelennek meg fordításai. Hosszú ideig azonban nem a tehetségének megfelelő szerepet kap. A XVIII., XIX. és a XX. században élt orosz, ukrán költők műveinek sokaságát ülteti át magyar nyelvre. Egyöntetű szakmai és kritikusi vélemény szerint Galgóczy fordításai elődei alkotásait meghaladó művek. Azon kevés műfordítók közé tartozik, akik beszélik is az orosz nyelvet. Hozzá hasonló körülmények között lett kiváló oroszos műfordító Karig Sára és Gellért Hugó is.
Galgóczy Árpád előadása során fölidézte kellemesebb emlékeit is az oroszokkal.
"…Az oroszok figyeltek fel rám először. Anyegin-fordításomról oroszul tudó magyar irodalmároktól értesültek. 93-ban kellett tartanom egy előadást Moszkvában. Főleg oroszok voltak ott. Záporoztak a kérdések. Valaki ott az egész orosz nép nevében bocsánatot kért tőlem a lágerért. Így ment híre az új magyar Anyeginnek. Ki ez a csodabogár, akit majdnem beletapostunk a betonba, akit majdnem megöltünk, akit hét évig kínoztunk, s aki, ahelyett, hogy meggyűlölt volna bennünket, elkezdte a klasszikusainkat fordítani?"
Élvezetes előadással elevenítette föl Szentpéterváron tett látogatását is.
Elismerései közül néhány: József Attila-díj (1999), Orosz Barátság Rend,
Moszkva 850 érdemérem, Puskin emlékérem.

Vissza a címlapra

 
 
Hírlevél:
Név:
E-mail:

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

 
 
 
 
© 2006-2013 Tizenhetedik.hu